Ellenállunk a változásnak

Joós István Út-mutató című könyvéből

“A probléma, hogy addig állunk ellen a változásnak minden erőnkkel, -fondorlatos önbecsapással és tiszteletreméltó kitartással, utóbbira általában büszkék is vagyunk, – amíg muszáj lesz változtatni. Külön nehézség, hogy minél erősebbek vagyunk, ez annál tovább megy, tehát, annál tovább halogatunk és akadályozzuk magunkat.

Megfigyelésem, hogy az emberi életben a legtöbb dolog időszakosan jó, majd idővel aktualitását veszti, és akkor már nem jó többé, tehát elmúlik, és ezt engedni kell. Mint például a tejfogak. Tévedés ragaszkodni hozzájuk, és egy idő után ez a legtöbb dologgal így van, ami alól talán csak az emberi kapcsolatok kivételek, mert azok képesek változni az emberekkel együtt, tehát, folyamatosan fejlődnek. Ezt látom. Hogy a világ rendje végül a változás, cél irányába vagy csak véletlen, Rád bízom, mit hiszel erről, de a változás mindenképp tény, amit az ember enged, sőt, segít, vagy ellenez és akadályoz, aminek megfelelően érez eufóriát vagy szenved. Az életet lépések, tehát, változások sorozatának tapasztalom, amit, ha az ember bárhol akadályoz, akkor ott az élet maga akad, tehát szükségszerűen haldoklás kezdődik, és a szenvedés, tehát, a válság, csak ennek eredménye. Hogy én magam ellenállok.

A válság mindig “tünet” tehát, csak okozata annak, hogy én valamilyen téren aktívan ellenállok. Szükségszerű következmény. Sőt. A válság valójában segítség, mert szenvedés által rávezet arra, hogy pontosan hol is állok ellen. Muszáj-helyzetek által vezet rá, amik az ellenállásom körül alakulnak, egyre kényszerítőbben. Nem akartam, de az élet halad, a tejfog egy ideje lötyög, csavarodik, kiesett, el kéne immár engednem, ami csak akkor fáj nagyon, ha én pedig ragaszkodom hozzá, és vissza akarom erőltetni, mert átmenetileg sem akarok társadalmilag “fogatlan” lenni – munkanélküli, egyedülálló, veszteséges, szerető, bukott, stb. – sőt, attól is tartok, aminek ez előjele, hogy képes leszek-e “új fogakat növeszteni” – felelős, felnőtt, vállalkozó, főnök, szülő, karrierváltó stb. – tartok ettől, holott az igazi, az érett, a sokkal nagyszerűbb fogak kialakulásához muszáj a fogváltáson átmenni.

Tudjuk ezt, akár pontosan ilyen világosan, de ettől még az igazság az, hogy a válsághelyzetekben mégis ellenállunk,

MERT FÉLÜNK.